1964-et írunk, és négy fiatal liverpooli srác éppen a világot készül megváltani - már ha ez az eszement világ hagyja, hogy kijussanak a hotelszobájukból. Richard Lester vakmerően korhű rock'n'roll vígjátéka beszabadítja a szárnyukat próbálgató gombafejeket a sikoltozó rajongók, paranoiás producerek, vakbuzgó újságírók és bajkeverő családtagok örvényébe. Közben pedig feltárja túlélésük és sikerük titkát: pajkos rosszalkodás iránti kielégíthetetlen vágyukat és életigenlő mókafüggőségüket. A mozi egy áldokumentumfilm majdhogynem valósághű stílusában készült, nyomon követi John, Paul, George és Ringo egy napját, amint viharként rájuk ront a hírnév. Épp most határozták el, hogy életükben először megszegik a szabályokat. Az elkövetkező 24 órában kidobják időbeosztásukat, semmibe veszik kötelezettségeiket és belekóstolnak a szabadságba. Sikoltozó rajongókat kell majd kicselezniük, el kell kerülniük a sajtót, ellen kell szegülniük menedzserüknek és ellenőrzésük alatt kell tartaniuk Paul rögeszmés nagypapáját. Ezen kívül a film része egy vad televíziós műsor is a négy gombafejű előadásában.

1968-ban járunk. Ben Sweet, a 18 éves fiú a sorkötelezettség elől menekülve iratkozik be a Berkeley egyetemre. Itt aztán drogokkal, szexszel és rock and rollal kikövezett utazás veszi kezdetét, eddigi, naivnak mondható világszemlélete gyökeresen megváltozik, és végül politikai aktivista lesz belőle. A film az ő szemén keresztül mutatja be a vietnámi háború ellen tiltakozó, polgárjogi mozgalmak kialakulását.

George (Richard Gere) egy hajléktalan, mentálisan beteg ember, aki képtelen évekig egy munkahelyen dolgozni. A várost rója egész nap, munka, étel és alkohol után kutatva. Közben megpróbál elhidegült lányával (Jena Malone) is kapcsolatba kerülni. Végül George elfogadja a szociális segítséget, amelyet New York városa biztosítana számára. Egy baj van csupán: nincsenek meg az ehhez szükséges papírjai. Időközben összebarátkozik egy másik hajléktalannal (Ben Vereen), aki azt állítja, sikeres jazz zenész volt. Oren Moverman drámáját Torontóban mutatták be először a 2014-es nemzetközi filmfesztiválon.

Egy csapat zsidó cserkészfiú története, akik a 2. Világháborúban a francia ellenállás idején azon dolgoztak, hogy több tíz ezer árva életét megmentsék.

Egy nap, látva, hogy az emberek közt eluralkodott a gonoszság, Isten úgy dönt, egy árvízzel mindent eltöröl a Föld színéről. Ám, hogy biztosítsa az élet fennmaradását, megbízza Noét, hogy építsen bárkát, mellyel minden élő fajból egy hímet és egy nőstényt kimenekít, hogy majd újból benépesíthessék a világot. Noé levelet küld hát minden állatfajnak, hogy csatlakozzanak hozzá, és az árvíz beálltával mind vízre szállnak a végtelen tengeren. A bárkán való együttélés azonban nem megy zökkenőmentesen: kiderül, hogy rengeteg kaland vár a népes kompániára, míg útjuk végére érnek...

Justinnak és Tylernek, a két lázadó tinédzsernek épp jól megérdemelt büntetését kellene töltenie a Mojave sivatag kellős közepén lévő javítóintézetben, a srácok azonban első adandó alkalommal kereket oldanak. Ám a járgányuk idejekorán lerobban, ezért kénytelenek meglovasítani két naiv mormon misszionárius kocsiját, akik épp egy álmos kisvárosba tartanának terjeszteni az igét. A két fiú úgy gondolja, hogy amíg eldöntik, hogyan tovább, akár fel is ölthetik a hittérítő szerepet, és ahogy az várható, rendesen megbolygatják a városka mindennapjait. Mielőtt azonban tovább állhatnának - ami már csak azért is ajánlatos lenne, mert üldözőik a nyomukban vannak -, Justin beleszeret a helyi étterem elragadó pincérnőjébe, és ez újabb bonyodalmakat okoz.

A történet az 1970-es évek végén játszódik Írországban. A 16 éves amerikai James Powers (Donal Gallery) elveszettnek érzi magát édesanyja halála után és arra kényszerül, hogy három ír nagynénijével éljen együtt. Az otthontól távol, elcsüggedve vágyakozik vissza Amerikába. Egy szerencsés hétvégén Londonban, James megismerkedik a pornográfiával és elkeseredésében, hogy pénzhez jusson, eldönti, hogy visszatérve Írországba, árulni kezdi azt. Sikere hamarosan egyre nagyobb lesz, de amikor végre elindulhatna haza, el kell dönteni hol is van az igazi otthon. Rájön, hogy fejben dől el igazából, hogy az ember hol érzi magát otthon a világban.

Bob Harris (Bill Murray) és Charlotte (Scarlett Johansson) amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban - egy számukra teljesen idegen kultúra világában - tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whiskyreklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje (Giovanni Ribisi) nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet. Sofia Coppola - teljes egészében Japánban forgatott - Elveszett jelentés című filmje azokat a váratlan találkozásokat, hirtelen szövődött kapcsolatokat vizsgálja, amelyek - legyenek bár csak rövidek és futó jellegűek - mégis örökre velünk maradnak.

A tízéves Goose nem akarja, hogy apja egy sürgős munka kapcsán karácsony napján elrohanjon otthonról, ezért elrejti a férfi autójának kulcsait. A fiú ekkor még nem sejti, hogy ezzel tragikus eseményeket idéz elő, ugyanis mikor a kulcsokat nem találva apát végül anya viszi be a munkába saját autóján, mindketten szörnyet halnak egy autóbalesetben... Egy év telik el: Goose már rég nem az az életvidám, kedves fiú, aki volt, ehelyett az utcákat rója, és zsebtolvajlásból él. Így találkozik össze Anthony-val (a kétszeres Emmy-díjas Eddie Izzard), a titokzatos férfival, aki szemlátomást a semmiből jelent meg, és némileg elveszettnek tűnik, mégis olyan varázslatos képesség birtokosa, ami ismét örökre megváltoztatja a fiú életét, ám ezúttal pozitív irányban.

A film egy rendhagyó szerelem megrázó történetét meséli el, amely egy koncentrációs tábor két foglya között bimbózott 1944-ben, a nácik által megszállt Lengyelországban. Emberfeletti szenvedély fűti azt a lengyel rabot, aki mindent kockára téve elhatározza, hogy megszökteti zsidó barátnőjét. Csodával határos módon sikerül is elmenekülniük, ám a háború káosza elválasztja őket egymástól, és mindkettőnek meggyőződése, hogy a másik meghalt. Bő harminc év múlva a New Yorkba költözött zsidó nő egyszer csak megtudja, hogy egykori szerelme életben van, és ennyi év után most újra találkozhat vele.

Egy megtört szívű, amerikai férfi Firenzébe utazik, ahol nem csak egy új, veszélyes sportot ismer meg, de egy csodálatos nőt is, aki talán újra reményt ad a szerelemre.

"1859-ben járunk, a magát és családját felszabadítani igyekvő Shields ""Emperor"" Green törvényen kívüli rabszolga összefog az abolicionista John Brownnal, hogy egy merész rajtaütést hajtson végre Harpers Ferryben (W.Va.)."

"Egy átlagos, őrült, motorbicikli-rajongó és mindenféle vadságból szívesen részt vállaló amerikai egyetemista lány bajba kerül. Szerelmes lesz. Pedig eddig a szülővárosában ő volt ''az utolsó el nem jegyzett lány''. A srác, akivel együtt dolgozik az egyetemi büfében először nagyon utálatos. Azután segít a lánynak felkészülni a Shakespeare-szemináriumára (valahogyan nagyon sokat tud a dán hercegekről), a lány pedig segít a kémia leckéjében és hamarosan egymásba szeretnek. Élnének is boldogan tovább, ha a srácról ki nem derülne, hogy ő a dán főherceg, aki a lesifotósok elől menekült Wisconsinba. A lány zavarba jön, megsértődik és szakítana - de nem bír. Inkább elmegy Dániába, hogy kinyomozza, milyenek a főhercegek a vén Európában, és vajon milyen lehet főhercegnének, vagy később királynénak lenni arrafelé.

Egy végrehajtónak mindent fel kell áldoznia, hogy megmentsen egy fiatal lányt a szexkereskedőktől.

Denzel Washington rendezésében is főszereplésével érkezik ez a megtörtént eseten alapuló dráma, amely Melvin B. Tolson (Washington), a texasi Wiley Főiskola professzoráról szól, aki színes bőrű diákjaival 1935-ben vitakört alapított. Szenvedélyes odaadásának, inspiráló erejű hozzáállásának és a diákok lelkesedésének köszönhetően a vitakör bejutott az országos bajnokságra, ahol a nagy presztízsű Harvard egyetem diákjaival került szembe.

Koffie (Victoria Bidewell - Aliens Vs. Predator: A Halál a Ragadozó ellen 2.) visszahúzódó, önbizalomhiányban szenvedő nő, aki úgy érzi, soha semmiben nem lesz képes kitűnni. Egy nap úgy dönt, hogy igenis ő is lehet különleges, csak tennie kell érte: az elhatározás részeként szerez magának egy tetoválást, melytől egyedinek érezheti magát. Igen ám, de az érzés csupán ideig-óráig tart, a nőn hamarosan ismét kétségbeesés lesz úrrá, és úgy dönt, véget vet az életének, ám abban a pillanatban, hogy egy borotvapengét érint a bőréhez, tetoválása életre kel... A testén burjánzó varrat megszólal a fejében, arra kéri, hogy ne tegye, és azt ígéri, megmutatja neki, mit is jelent élni. Igen ám, de a túlvilági parazita egyre jobban és jobban eluralkodik rajta, nem csupán bőrének felületén, hanem lelkén is, és Koffie úgy érzi, csak külső segítséggel tud megszabadulni tőle. A kérdés már csak az, hogy a tetoválás mire képes azért, hogy Koffie-val maradhasson.