A francia riviéra legnagyobb eseménye a legendás Cannes-i Filmfesztivál. Az azúrkék tenger öblében jachtok ringanak, sirályok köröznek a krémfehér napernyők felett. Esténként pedig a fesztiválpalota piros szőnyeggel takart lépcsőin, pazar nagyestélyikben és szmokingban vonulnak a meghívottak, a fotósok a sztárok keresztnevét üvöltik egy feléjük vetett futó pillantás reményében, a rajongók a rendőrkordonon kívül tolonganak. A Cannes-i fesztivál azonban több mint fesztivál: életérzés. Összetett és mélyen ható élmény, tele felemelő és megsemmisítő pillanatokkal, de mindenképpen megméretik itt az ember. Történetünk hősei is ide jöttek szerencsét próbálni. Dave Dallas, a producer és Sky Brown, a női rendező. Meg kell vallani, Dave csak egy csóró producer, de az arca nagy. Érti a szakmában kötelező stílust, tudja, mi a siker titka. Csak pénze nincs, hát blöfföl. És lazán átver bárkit az ügy érdekében. Ügynökökkel, pénzes emberekkel tárgyal, húzós neveket ígér, meg sikert. Hogy felkerüljön a vörös szőnyegre. Ehelyett egyre lejjebb csúszik a lejtőn...

Egy család megpróbálja megakadályozni, hogy gonosz szellemek csapdába ejtsék kómában fekvő gyermeküket saját birodalmukban.

Egy család megpróbálja megakadályozni, hogy gonosz szellemek csapdába ejtsék kómában fekvő gyermeküket saját birodalmukban.

A film igaz történetet dolgoz fel. A regényíró és filozófus Iris Murdoch (Judi Dench) és férje, az irodalomkritikus John Bayley (Jim Broadbent) rendkívüli kapcsolatát, hosszú és állhatatos szerelmét mondja el, életük két különböző korszakát bemutatva: románcuk kezdetét Oxfordban az 1950-es években és a negyven évvel később történteket, az Irist megtámadó Alzheimer-kór megjelenésétől 1999-ben bekövetkezett haláláig. Iris Murdoch életkedvtől, magabiztosságtól sugárzó nagyszerű szellemű alkotó. A gyakran "Anglia legragyogóbb elméjű asszonya"-ként emlegetett írónő, csodálatos személyiség volt, akit nemzedéke valóságos ikonként tisztelt Nagy-Britanniában. Oxfordi diákéveitől kezdve - amikor biszexuális szabadosságával hozta lázba környezetét -, egész filozófusi és regényírói pályafutása során Iris valóban megelőzte korát. Ezzel szemben John Bayley félénk, visszahúzódó alkat, aki egész életét az imádott asszonynak szentelte. Az utolsó időszakban az együtt töltött negyven év ad erőt a férfinak, hogy a végsőkig kitartson az asszony mellett, akinek nem csupán intellektusa hunyt ki, de már ellátni sem képes önmagát.Meglehet az Iris igaz történetet dolgoz fel, a valós szereplők ismerete nem szükséges ahhoz, hogy film csodálatos élményt nyújtson. Bár sokszor szomorú és mélyen megható, egyben magasba is emel, s derűs humorával szívet melengető perceket szerez a nézőnek.

Jane (Teri Hatcher) a számítógépes biztonság elismert szakértője volt a hadseregnél, amikor váratlanul egy bűntény közepébe csöppen. Valaki rá akarja kenni az ügyet, ezért Jane-nek menekülnie kell a rendőrség elől egy olyan gyilkosság miatt, amit nem ő követett el. Ráadásul a kormány ügynökei is üldözik egy számítógépes lemez miatt, ami nincs a birtokában. Csakhogy ezt senki más nem tudja. A macska-egér játszmát nem Jane kezdte. De ő fogja befejezni.

Főhőseink, a zöldségek a gyerekekkel együtt épp egy koncertre utaznak, amikor a kocsijuk defektet kap. Miközben morogva egymást okolják a történtekért, betérnek egy közeli, lepukkant fogadóba. Itt találkoznak a világ leglustább kalózaival, akik elmondják nekik a Bibliából is ismert Jónás próféta kalandos történetét. Ezt látjuk mi a vásznon megelevenedni Larryvel, az uborkával a főszerepben, poénokkal és dalokkal fűszerezve. A sok megpróbáltatás végén persze minden jóra fordul, és hőseink is megtanulják, hogy az a helyes, ha megbocsátanak egymásnak.

A brit-kolumbiai parti őrség munkája tele vannak kihívásokkal: folyóba zuhant autókat, elsüllyedt hajótestekben rekedt túlélőket és könyörtelen viharok által elsodort hajók utasait mentik ki, mindeközben próbálnak nem magánéleti problémáikra, családtagjaikra és barátaikra gondolni – elfelejteni azt, hogy ők is emberek, és őket is halálos veszély fenyegeti. Nap mint nap. 

Nevenincs, idilli kisváros valahol a hegyekben. Dicket apja bányaszerencsétlenség során bekövetkező halála után a gondoskodó, de folyton gondterhelt színesbőrű házvezetőnő, Clarabelle neveli fel - a fiút az egész város jóravaló, kedves gyereknek tartja, aki a légynek se tudna ártani. Egy nap azonban Dick eseménytelen élete váratlan fordulatot vesz, amikor egy igazi lőfegyvert talál. A fegyver barátokat szerez Dicknek, akikkel titkos klubot alapít az ellentmondásosan hangzó "pacifizmus és fegyverek" jelszavával.

Kerry Packer (Lachy Hulme) üzletember, aki 1976-ban kirobbantotta a krikettháborút azzal, hogy titokban leigazolta a világ 50 legtehetségesebb játékosát és megalapította a Krikett Világkupát. Ezzel pedig megszületett a hivatásos krikettjátékos fogalma, aki már komoly fizetésért játszott.

Kerry Packer (Lachy Hulme) üzletember, aki 1976-ban kirobbantotta a krikettháborút azzal, hogy titokban leigazolta a világ 50 legtehetségesebb játékosát és megalapította a Krikett Világkupát. Ezzel pedig megszületett a hivatásos krikettjátékos fogalma, aki már komoly fizetésért játszott.

A negyvenes éveiben járó, középosztálybeli Fabien egyik napról a másikra elveszíti munkáját. Úgy tűnik, felesége nyomására kénytelen lesz feladni azt az apartmanját, ahol anyja él. Igen ám, de a kedves mama foggal-körömmel ragaszkodik a lakáshoz, mi több, épp arra készül, hogy összekösse életét egy férfival, akit nem rég ismert meg. Fabien félig csodálkozva, félig irigykedve konstatálja, hogy sokáig elhanyagolt édesanyja még mindig képes a szerelemre, mi több, szexuálisan is aktív, miközben az ő élete sivár és szürke. Ezen változtatni kell!

Mikor dr. Nicky Somersville (Sara Wiseman) megcsömörlik a zajtól és a hajtástól, és úgy általában a nagyvárosi élettől, úgy dönt, hogy szedi a sátorfáját és a mindössze 5.000 lélekszámú Bassett városába költözik, hogy a helyi kiskórházban praktizáljon tovább. A doktornő azt hiszi nagy naivan, hogy vidéken nyugisabb a tempó és a dolgok is sokkal egyszerűbbek, de nagyon gyorsan megtanulja, hogy az élet mindenhol lehet bonyolult - csupán hozzáállás kérdése az egész.

Mikor dr. Nicky Somersville (Sara Wiseman) megcsömörlik a zajtól és a hajtástól, és úgy általában a nagyvárosi élettől, úgy dönt, hogy szedi a sátorfáját és a mindössze 5.000 lélekszámú Bassett városába költözik, hogy a helyi kiskórházban praktizáljon tovább. A doktornő azt hiszi nagy naivan, hogy vidéken nyugisabb a tempó és a dolgok is sokkal egyszerűbbek, de nagyon gyorsan megtanulja, hogy az élet mindenhol lehet bonyolult - csupán hozzáállás kérdése az egész.

Mikor dr. Nicky Somersville (Sara Wiseman) megcsömörlik a zajtól és a hajtástól, és úgy általában a nagyvárosi élettől, úgy dönt, hogy szedi a sátorfáját és a mindössze 5.000 lélekszámú Bassett városába költözik, hogy a helyi kiskórházban praktizáljon tovább. A doktornő azt hiszi nagy naivan, hogy vidéken nyugisabb a tempó és a dolgok is sokkal egyszerűbbek, de nagyon gyorsan megtanulja, hogy az élet mindenhol lehet bonyolult - csupán hozzáállás kérdése az egész.

Mikor dr. Nicky Somersville (Sara Wiseman) megcsömörlik a zajtól és a hajtástól, és úgy általában a nagyvárosi élettől, úgy dönt, hogy szedi a sátorfáját és a mindössze 5.000 lélekszámú Bassett városába költözik, hogy a helyi kiskórházban praktizáljon tovább. A doktornő azt hiszi nagy naivan, hogy vidéken nyugisabb a tempó és a dolgok is sokkal egyszerűbbek, de nagyon gyorsan megtanulja, hogy az élet mindenhol lehet bonyolult - csupán hozzáállás kérdése az egész.

A Kóla, puska, sültkrumpli rendkívüli erejű film. Erkölcsi értelemben elmarasztaló vádbeszéd a félelem kultúrája ellen, egy olyan világ ellen, amelyben az emberek állig felfegyverkeztek és aztán az indulatok elszabadulásával ámokfutóvá lettek. Mint hazájában a legismertebb szatirikus és társadalmi kérdésekkel is foglalkozó dokumentarista, ezzel a szó legszorosabb értelmében úttörő jelentőségű filmmel Michael Moore egy olyan merész kérdést tesz fel, amelyet egyetlen amerikai sem merne megfogalmazni manapság, ezekben a vadul hazafias időkben: "Lőfegyver-bolond nemzet vagyunk-e, vagy egyszerűen csak bolondok?"

A pozíció elnyerése néhány követelményhez van kötve: hajlandóság az utazásra, kifinomult érzék a társadalmi érintkezésben, jóképű megjelenés, kellemes modor, éles ész... és egy szmoking. Az alkalmas jelöltnek legyen meg a képessége arra, hogy a volt barátokat féltékennyé tegye, hogy mindenki feléje forduljon, ha belép egy szobába, és minden, látó- és hallótávolságon belül lévő nőt azonnal remegő térdű, kábult imádójává tegyen. Kat-nek nem lenne a dolog ennyire sürgős, ha nem éppen az elkényeztetett féltestvérének az esküvőjére készülnének, ahol a násznagy éppen Kat rendkívül jóképű ex-barátja lesz. És ami még rosszabb, a pillanatnyilag szingli Kat-nek New Yorkból Londonba kell utaznia, ahol szörnyen rendellenesen működő családja él. Ez az út túl hosszú, és hálátlan feladat, ha az ember ráadásul még egyedül is van. Mivel az esküvő közeleg Kat azt teszi, amit bármelyik vállalkozó kedvű, egyedülálló nő tenne az ő helyében - keres egy profit és felbéreli. Ugyan kit érdekel, ha ezzel a megoldással bizony átlép néhány erkölcsi szempontból kétes határvonalat, plusz belekerül szerény hatezer dollárjába, amit saját zsebből kell kipengetni?Nick - a kibérelt gavallér - segít Kat félnótás családja és faragatlan régi szerelme által teremtett helyzet zavaros vizein hajózni, és mindenkit, akivel csak találkozik, meggyőzni arról, hogy ő és Kat egymásnak vannak teremtve. De mi van akkor, ha az "akció" fergeteges gyorsasággal kezd valami sokkal többé válni, mint amit várt. A szerelmet azonban nem adják könnyen...

Az Oscar-jelölt Rachel Griffiths (Sírhant művek) játssza a főszerepet ebben a humorral és drámával teli, kétrészes ausztrál tévéfilmben, amely a női magazinok aranykorába, a celebek megjelenésével fémjelzett kilencvenes évekbe viszi el a nézőt. A történet középpontjában két nő, Nene King és Dulcie Boling harca áll, akik mindketten arra törekednek, hogy az általuk megjelentett magazin legyen a legnépszerűbb Ausztráliában. Mindketten szupertehetségesek, és mindketten készek bármit bevetni annak érdekében, hogy megnyerjék a versenyt. A publikált történetek ennek fényében egyre frissebbek, egyre merészebbek lesznek, és a két nő versengésének hátterében az újságírás műfaja is mindörökre megváltozik.

Nora Timmer, a kerületi ügyész asszisztensének ágyában éjfélt előtt nem sokkal holtan találnak egy férfit. A nő azt állítja, hogy önvédelemből ölt. Nem sokkal később azonban egy idegen olyan bejelentést tesz a rendőrségen, amely egészen új megvilágításba helyezi a gyilkosságot. Ford Cole-nak, a kerületi ügyésznek, aki egyben Nora szeretője is, csupán néhány órája van arra, hogy megfejtse a rejtélyt, mielőtt az még több áldozatot követel magának. Kiderül ugyanis, hogy a gyilkosság csupán előjáték volt egy sokkal nagyobb akcióhoz, amely hamarosan életbe lép, és amelyben talán Norának is több szerep jut, mint gondolná.

A 16 éves Lilja egy szegény és lehangoló külvárosban él, valahol az egykori Szovjetunióban. Arról álmodozik, hogy egyszer jobbra fordul az élete. Az anyja elment, egy új férfival, az Egyesült Államokba, és Lilja most arra vár, hogy mikor küld érte az anyja. Mikor azonban se levél, se pénz nem érkezik, Lilja ráébred, hogy sorsára hagyták. Kénytelen egy kis, lerobbant lakásba költözni, ahol se villany, se fűtés nincs. Lelkileg összetörve, pénz nélkül, Lilja helyzete egyre elkeserítőbb. Egyetlen barátja egy 11 éves kisfiú, Vologya. Együtt lógnak és egy kicsivel jobb élet álmát szövögetik. Egy nap beköszönt a remény Lilja életébe, amikor beleszeret Andrejbe. A férfi hívja, hogy menjen vele Svédországba és kezdjenek új életet. A kis Vologya persze féltékeny és gyanakvó - de Lilja már csomagol is. Egyszerre csak a repülőgépen találja magát, útban Svédország felé, anélkül, hogy a leghalványabb sejtelme lenne róla, hogy ott mi vár rá.