Bill Marks, egy volt rendőr, aki a lánya halálát italozással kezeli, most szövetségi légimarsall. Miközben egy New Yorkból Londonba tartó repülőn ül, Marks kap egy sms-t, amelyben közlik vele, hogy ha nem utal át 150 millió dollárt egy offshore számlára, akkor minden 20. percben meghal valaki. Vajon időben megtalálja a terroristát, és mindenkit meg tud menteni?

1790-ben Jonah Gustav Daadh, az orosz-svéd háború veteránja azzal az eltökélt szándékkal áll be detektívnek a rendfenntartók közé, hogy megreformálja a belülről rothadó királyi szervet. A francia forradalom által megihletett Jonah modern gondolkodású, republikánus elveket valló férfi egy ódivatú hierarchiában, aki liberális szellemben kívánja megoldani azokat a gazdagokat és szegényeket egyaránt érintő ügyeket, melyeket a régi rendszer nem biztos, hogy megfelelően el tudna bírálni. Jonah rengeteg konzervatív ellenlábassal szembesül, és dolgát az sem könnyíti meg, hogy beleszeret felettesébe, aki szerencsére hasonló forradalmi elveket vall, mint ő.

Annak ellenére, hogy már a 40-es éveiben jár, Arthur Beare még mindig otthon él, és szenilis anyjára vigyáz. Arthur szívesen élne normális életet, de a lelkiismerete nem engedi, hogy magára hagyja édesanyját, akivel egyébként sem egyszerű az élet: nálánál zsémbesebb asszonyt nem hordott még hátán a föld, ráadásul mindig szeret a figyelem középpontjában lenni, és fiát is rendszeresen utasítgatja, csak néha már ő sem emlékszik, hogy mire...

Annak ellenére, hogy már a 40-es éveiben jár, Arthur Beare még mindig otthon él, és szenilis anyjára vigyáz. Arthur szívesen élne normális életet, de a lelkiismerete nem engedi, hogy magára hagyja édesanyját, akivel egyébként sem egyszerű az élet: nálánál zsémbesebb asszonyt nem hordott még hátán a föld, ráadásul mindig szeret a figyelem középpontjában lenni, és fiát is rendszeresen utasítgatja, csak néha már ő sem emlékszik, hogy mire...

Ugyan Arthur és Robert megpróbálja lebeszélni, de Maggie hajthatatlannak tűnik abban, hogy állampolgári kötelességét teljesítve esküdtnek jelentkezzen pont azon napon, amikor elvileg kétszáz kókuszkockát kéne elkészítenie jótékony célokra. Végül elmegy, de a tárgyaláson még véletlenül sem az ő hibájából történnek szokatlan dolgok, mint ahogy nem is ő lesz az, aki egész éjjel fent marad sütni-főzni.

Egy anya beleszeret egy fiatalabb férfiba, míg lánya először lesz szerelmes. Az anyatermészet pedig megnehezíti a sorsukat.

Egy anya beleszeret egy fiatalabb férfiba, míg lánya először lesz szerelmes. Az anyatermészet pedig megnehezíti a sorsukat.

A film főszereplője Ashley, a zavart fiatal lány, aki hiába próbálja megtalálni a kapcsolatot elhidegült anyjával, és az emiatt állandósult frusztrációját úgy vezeti le, hogy sebeket ejt magán. Mikor az interneten megismerkedik egy idősebb nővel, akivel szokatlan kapcsolatot kezd el ápolni, Ashley végre felismeri szexuális irányultságát, és elfogadja azt is, hogy a magány nem feltétlenül rossz dolog...

Ted Bundy története, barátnője, Elizabeth Kloepfer szemszögéből, aki nem akarja elfogadni az igazságot arról, amit barátja elkövetett.

A film nem a háborúról szól, hanem arról, hogy micsoda bátorság kell ahhoz, hogy ne legyen háború. A megtörtént eset ihlette film Vostrikov kapitány (Harrison Ford) hősiességét követi nyomon, akit a hidegháború csúcsán a nukleáris rakétát hordozó tengeralattjáró, a K-19 parancsnokává neveznek ki, az eredeti parancsnok Mihail Polenin kapitány (Liam Neeson) helyére. Vostrikov azt a feladatot kapja, hogy villámgyorsan indítsa el első útjára a rosszul előkészített, nem megfelelően felszerelt tengeralattjárót - s nem számít, hogy milyen áron.

Paula, Betty, Charlotte és Sandy, a négy különböző korú nő mind ugyanannál a magazinnál dolgozik újságíróként. Egy nap Betty azzal a merész ötlettel áll elő, hogy az előttük álló hétvége folyamán mindnyájan vegyék igénybe egy férfi prostituált szolgáltatásait, és az így szerzett élményeiket osszák meg egymással.

A megtörtént eset alapján készült thrillerben egy kislány meggyilkolása ügyében nyomozó detektívnőt az ügy felderítése közben különös, megmagyarázhatatlan hangok, érzések kerítik hatalmába, amelynek folyományaként nemcsak az ügyet, hanem vőlegényét is elveszíti. Még mielőtt elvennék tőle az esetet, a nyomozónő azt gondolja, hogy sorozatgyilkos lehet az elkövető, ám felettesei nem osztják ezt a véleményét, és eredménytelenség miatt lezárják az ügyet. Évekkel később azonban folytatódik a gyilkosságsorozat, amelynek megoldása ismét az addigra már teljesen a látomásai rabságába kerülő nyomozónőre hárul.

Amióta világ a világ, a férfiak megcsalják asszonyukat, ahogy a nők is hűtlenkednek. De Ray Elliot az egyetlen ember, aki meglátja ebben a páratlan üzleti lehetőséget. Ray testi-lelki jóbarátjával, Jack McCadden-nel indította be az Alibi- szolgálatot, ám Jack a nagy fogás után eltűnt szem elől. Jack fejére ötmillió dolláros vérdíjat tűztek ki, sokan és sokféleképpen próbálják őt megtalálni. Ki fogja nyerni a versenyfutást és ki teszi zsebre a milliókat? Kezdődik az átverősdi, kezdődik a futam a vagyonért, a hatalomért, az életért és a szerelemért.

Azok a csodálatos Ambersonok! Egykoron, Amerika ifjúkorában ők voltak a környék koronozátlan királyai, lábuk előtt hevert az egész város. De a régi dicsőség mára megkopott, a szédületes iramban fejlődő világ elrohan mellettük. Amikor a XX. század elején megjelenik az automobil, vízválasztó lesz az Amberson família életében: felveszik-e a ritmust a száguldó idővel, vagy régi hírük lassan elenyészik... A filmet a mexikói Alfonso Arau (Szeress Mexikóban, Pár lépés a mennyország) rendezte, abszolút híven az Orson Welles által a negyvenes években rendezett filmváltozat eredeti forgatókönyvéhez, mely akkor a korlátozott anyagi források miatt csak részben valósulhatott meg.

Azok a csodálatos Ambersonok! Egykoron, Amerika ifjúkorában ők voltak a környék koronozátlan királyai, lábuk előtt hevert az egész város. De a régi dicsőség mára megkopott, a szédületes iramban fejlődő világ elrohan mellettük. Amikor a XX. század elején megjelenik az automobil, vízválasztó lesz az Amberson família életében: felveszik-e a ritmust a száguldó idővel, vagy régi hírük lassan elenyészik... A filmet a mexikói Alfonso Arau (Szeress Mexikóban, Pár lépés a mennyország) rendezte, abszolút híven az Orson Welles által a negyvenes években rendezett filmváltozat eredeti forgatókönyvéhez, mely akkor a korlátozott anyagi források miatt csak részben valósulhatott meg.